Jelen helyzetben képzési igénnyel foglalkozni? Naná!

2020. 11. 30. | Írta: Wieland Veronika | Kategória: Cikkek, hírek, írások
  1. márciusa óta alkalmam nyílt különböző szervezetekkel, csapatokkal online dolgozni. Érdekes tendenciára lettem figyelmes.

Már tavasszal is szinte tapintható volt a home office árnyoldala a kollégák körében.

A vírusnak köszönhető érzelmi és gazdasági bizonytalanság okozta „mellékhatások” különböző mértékben, de szinte mindenkinél észlelhetően megjelentek.

Hogy mik is ezek a mellékhatások?

  • Elmagányosodás (kapcsolati és kapcsolódási éhség),
  • Bizonytalanság (erős kitettség a vírusnak és a szervezeti eredményeknek – „Mi lesz velem?”),
  • Figyelemzavar (online munkavégzés – online oktatás párhuzamosan, különböző, növekvő ingerek a virtuális térből. Apró boldogságok és örömök keresése, melyek nem feltétlenül járulnak hozzá a munkavégzéshez, viszont legalább elviszik az időt attól.).

Képzési vezetőként már sok évvel ezelőtt is azt tapasztaltam, hogy az ehhez hasonló (amilyen még nem volt) helyzetben az első költségcsökkentési akció a dolgozói, vezetői állomány lecsökkentése. Emellett az első intézkedések között volt a képzési budget befagyasztása is.

Ha csak erre a két tényezőre fókuszálnánk és nem vennénk tudomást az előbb felsorolt egyéb tünetekről, akkor is szembe ötlő lenne az ebből adódó feszítő jelenség, miszerint

kevesebb embernek kell elvégeznie ugyanazt a munkát minden további felkészítés nélkül.

Micsoda remek terv! Ha fel kellene írni receptet arra, hogy ’hogyan menjünk biztosan tönkre’, akkor talán ennek a két tényezőnek mindenképp egymás mellett kellene szerepelnie.

Már túl vagyunk egy hullámon, és érződik, hogy az óvatos és előrelátó szervezetek átláttak ezen az anomálián és a második szakaszban nem akarnak nagyobb kockázatot vállalni. Ezért hát képeznek! És a képzéseken különös figyelmet fordítanak arra, hogy a képzők, tréningcégek kezeljék a megoldásaikban az elmagányosodást, a bizonytalanságot és a figyelemzavart. Tartani kell a reményt az emberekben ily módon is. Hiszen ez is elmúlik egyszer, és addig épp ésszel, lélekkel és egészséggel kell, hogy átvészeljék a kollégák ezt a helyzetet.

A szomorú tény azonban, hogy ez a fajta gondolkodás csak néhány, haladóbb szervezetről mondható el biztosan.

Ha valamikor, akkor MOST van itt az ideje az online csapatépítésnek, energizálásnak, a vidám képzéseknek és formabontó eszközhasználatnak.

Annyi inger ér minket az online térben, hogy meg kell tudnunk képzőként különböztetni megoldásainkat a többi ingertől. Pumpálnunk kell az energiát olyan erővel, hogy a képernyőkön át érezzék a résztvevők, és hogy ennek segítségével ki tudnak majd tartani! Fejlesztenünk kell az emberekben a rezilienciát, azt a képességet, amivel saját kezükben tudhatják reakcióik és működésük irányítását.

Ha úgy érzed segítségre van szükséged ehhez vezetőként, akkor keress minket a www.facilitator.hu oldalon.

Ha ötletekre és eszközökre van ehhez szükséged trénerként, facilitátorként, akkor pedig látogass el a www.wwieland.hu oldalra.