A moderációs technikák talán az egyik legismertebb facilitációs technika, melyet számos hazai és nemzetközi vállalkozásban egyaránt nagy sikerrel alkalmaznak. De mi a helyzet a közszférával? Balázs Tibort, a SEED Kisvállalkozás-fejlesztési Alapítvány ügyvezető igazgatóját kérdeztük a moderáció módszertanával kapcsolatos tapasztalatairól.
„Ezek a technikák alkalmasak a sok, egymástól különböző vélemény azonos hangsúllyal történő megjelenítésére, csoportosításra és priorizálásra, sőt a konszenzusos, mindenki által elfogadott megoldási javaslat kidolgozására is.”
„Nekem a moderáció azt jelenti, hogy egy olyan módszert használok, amely megfelelő minőségi eszközökre és csoportfolyamatokra épít. Számomra kulcsfontosságú, hogy a megbeszélések, workshopok irányításához kiváló eszköztáram legyen. Ezek a technikák alkalmasak a sok, egymástól különböző vélemény azonos hangsúllyal történő megjelenítésére, csoportosításra és priorizálásra, sőt a konszenzusos, mindenki által elfogadott megoldási javaslat kidolgozására is. Felhasználási lehetősége szinte határtalan, sokkal több van benne, mint elsőre gondolnánk. A módszer egyes lépései, technikái külön-külön, akár ráhangolódásra, ötletgyűjtésre, egy konkrét téma feldolgozására is alkalmazhatóak, de a szervezet életében egy nagyobb horderejű döntés, stratégia kidolgozásához is kiváló módszertant biztosít” – foglalta össze Tibor, hogy számára mit jelent a moderáció.
„Néhányan abba a hibába esnek, hogy azt gondolják egyszerű post it-ekkel, az irodában összegyűjtött félig fogó filctollakkal ugyanazt a hatást lehet elérni. Bátran állítom, hogy még hasonlót sem”
„Sokan nem is gondolják első alkalommal, hogy a színek, kártyák, filctollak, amiket használunk, mennyire elvarázsolják őket és milyen motiváló hatással van rájuk. Mindezek az eszközök teljesen újfajta, kreatív gondolkodásra sarkallják a résztvevőket. Néhányan abba a hibába esnek, hogy azt gondolják egyszerű post it-ekkel, az irodában összegyűjtött félig fogó filctollakkal ugyanazt a hatást lehet elérni. Bátran állítom, hogy még hasonlót sem” – szögezte le a szakember.
Persze a moderáció hatékonyságát nem elsősorban az eszközök típusa határozza meg, viszont ha nem megfelelő minőségű segédeszközöket – értve ez alatt fakó filctollakat, huzattól lepotyogó cetliket, – használnak, elviszik a résztvevők figyelmét a tartalomról és az éppen zajló folyamatokról. Így a következő percben már azon kapják magukat, hogy mindenki a még fent maradó papíroknak szurkol, csak arra koncentrál, hogy le ne essenek! Az ily módon használt eszközökkel tartott megbeszélés, tréning így egyszerűen elveszti a varázsát, és a résztvevők is állandóan kizökkennek abból, hogy közösen bevonódva dolgozzanak együtt az őket érintő kérdésekben. Ilyen tapasztalatok után gyakran döntenek úgy a megbeszélések szervezői, hogy inkább visszatérnek a jól bevált, sablonos megoldásokhoz, amelyek ugyan gyors eredményt, új ötleteket nem nagyon hoznak, de legalább túl vannak rajta.
„Úgy gondolom, hogy a minőségi eszközök szükségesek a hatékony moderációhoz. A profi eszközök, színes kártyák, filcek inspiratív környezetet teremtenek és megadják a módját az újszerű indításnak” – fogalmazta meg Tibor kulcsgondolatként.
Nyugaton már nagy hagyománya van a facilitációs módszereknek a civil és az állami szférában egyaránt. Természetesen ez annak is köszönhető, hogy maguk a módszerek is előbb vetettek gyökeret. Bár ma már egyre többen használják a módszert Magyarországon, mégis lehetne több helyen is alkalmazni például iskolákban, közintézményekben is.
Tibor felkéréseinek köszönhetően már a hazai közszférába is sikerült bevinnie ezt a hatékony módszert. Így például az egyik operatív program tervezésekor a moderáció segítségével gyűjtötték össze a női vállalkozói szervezetek képviselői vállalkozásfejlesztési ötleteiket, javaslataikat, és a későbbiekben a minisztérium szakembereivel közösen dolgoztak ki egy közös koncepciót a vállalkozónői mentorálásra vonatkozóan. A tanácsadó szakember tapasztalata az, hogy az érdeklődés és a nyitottság a közszférában is megvan az eredményes megbeszélések levezetésére, és a hajlandóság sem ritka arra, hogy megtapasztalják az újfajta módszerekben rejlő lehetőségeket.
„Vallom, hogy minél több olyan vizuális eszközöket felhasználó és a résztvevők bevonására épülő módszertant szükséges elsajátítani, amely nemcsak az üzleti, civil szférában, hanem a közigazgatásban és iskolarendszeren belül is magasabb hatékonyságot biztosít, és az erőforrás-felhasználást (munkaidő, tervezés idő) is lehet egyben optimalizálni.”
Képzésünkön te is elsajátíthatod a Moderációs technikákat, és egyben fel is készülhetsz a következő meetingedre. Hogy hangzik? Bővebb infó és jelentkezés: ITT
