Van, aki fejlesztőpedagógusi tevékenységéhez, más tréneri munkájához, és olyan is akad, aki a saját kommunikációja színesítésére használja az őszi tréningen elsajátított vizuális elemeket. Ami közös bennük, hogy mindannyian nagyon élvezték a WWieland képzést.
Egybehangzóan, sokkal többet, jobbat kaptak annál is, amit vártak.
Ebben a bejegyzésben az ő tapasztalataikat gyűjtöttük össze. Ha kedvet érzel a közös tanuláshoz, szívesen látunk a következő Vizuális facilitációs képzésünkön.
Általánosságban elmondható, hogy a képzések értékét és hasznosságát tekintve a legpontosabb mutató a résztvevők őszinte és részletes visszajelzése. Éppen ezért jutottunk ritka kincs birtokába azzal, hogy Vizuális facilitációs képzésünk résztvevői első megkeresésünkre reagálva, szívesen adtak visszajelzést mind a képzőkkel, tematikával, mind pedig magával a vizualizálással kapcsolatban.
Bár elmondásuk szerint még! egyikük sem profi rajzoló, a tréning hatására azonban elindult bennük valami, amit ma már a hétköznapokban is tudnak hasznosítani.
„Mindig keresem azt a pluszt, amivel meg lehet fogni a csoportokat.”
A tréner, coach és szervezetfejlesztő Takács Zsuzsanna azért jelentkezett a képzésre, hogy az eszköztárát gazdagítsa. Ugyanakkor arra is vágyott, hogy egy kicsit kilépjen a megszokott keretekből. „Mindig volt egyfajta gát bennem a rajzzal kapcsolatban. Határozottan nem jól rajzolok, és ezzel is szerettem volna valamit kezdeni”-emlékszik vissza.
A két tréner, Máthé Kata és Wieland Veró – Zsuzsa emlékei szerint – olyan kedvesen, nyitottan, elfogadóan és hitelesen foglalkozott a jelenlevőkkel, hogy komolyan úgy érezte, „menni fog”.
Bár a rajzról azért tudta, hogy nem lesz olyan, mint egy profié, de sikerélményhez jutott. Jó érzéssel töltötte el a játék a csodálatos színekkel, formákkal.
Ma már egy-két dolgot be is emelt az eszköztárába. Ilyenek például az „útszimbólumok”, amelyeket – a biztonság kedvéért – előre elkészít, hogy a kritikus pillanatban csak előhúzhasson.
Trénertársa rá is csodálkozott ezekre a rajzos szimbólumokra, hiszen korábban nem használt hasonló eszközöket. „Mindig mondja, hogy milyen jól rajzolok. Pedig csak azokkal a szimbólumokkal dolgozom, amit a képzésen tanultam, és ez által tűnik úgy, mintha jó lenne a rajzkészségem.”
„Fejlesztő pedagógus, tanulástréner, mediátor, kineziológus vagyok”- kezdi a bemutatkozását Bukovinszky Mária. Mindegyikhez elengedhetetlennek érezte azt a fajta rajzolási készséget, amivel értelmezni, magyarázni, bevésni lehet a dolgokat. „Egy rajz többet mond száz szónál” – vallja Mária, és mindig örül, ha sikerül valamit egy kép, szimbólum által megragadni, kapcsolatba hozni korábbi ismeretekkel.
A Vizuális facilitációs képzésre is azért jelentkezett, mert ezen a téren is szeretett volna bátrabb, ügyesebb, találékonyabb és kifejezőbb lenni.
Maga a képzés a fejlesztő szakember számára érdekes tapasztalatot jelentett.„Az önreflexiós rész megintcsak megerősített abban, hogy nyomás alatt nem tudok dolgozni. Teljesen blokkol, és ellenállást vált ki belőlem. Ugyanakkor azt is megtapasztaltam, hogy képes vagyok esszenciálisan gondolkodni, tartalmat sűríteni.”
Máriát a két nap és az ott tanultak elégedettséggel töltötték el. „Veró és Kata nagyszerűen vezette a munkát, a csoportot”- emlékszik most is vissza.
A szakember a mindennapi munkája során a tanítást kísérő szemléltetés, segítő beszélgetés során, néha saját maga számára is a legkülönfélébb helyzetekben veszi elő a vizualizálást. „Például, ha olvasok valamiről, annak a rögzítésében, értelmezésében remek eszköz. De a családom számára is, ha épp valamiben spontán előjön.”- sorolja a „rajzolgatásos” alkalmakat.
„A képzés óta bátrabban rajzolok, felszabadultabb lettem e tekintetben és ezzel együtt tágabb lett a korábban is használt világ.”
– foglalta össze Mária a vizuális facilitációs képzés előnyeit.
Szinte tökéletes „flow-ba” került Gurabi Attila az őszi vizuális facilitációs képzésen. Teljesen megfeledkezett az időről, amihez az is hozzájárult, hogy jó kis csapat jött össze. „Többet kaptam annál, mint amit vártam. Igazi utazás volt”-emlékszik vissza a coach szakember.
„Munkám során fontos, hogy az emberek figyeljenek rám”- kezdi mondanivalóját arról, miért is fontos neki a vizualizáció.
„Hamar észrevettem, hogy sokkal maradandóbb, ha nem kivetítem, hanem magam írom és rajzolom meg a mondandóm vázát. Azt rögtön jegyzetelik, jobban meg is jegyzik.
Ezt is lehet még fokozni azzal, ha valaki jól válogatja össze a színeket, szép formákat és arányokat rajzol. Ezt szerettem volna elsajátítani.”
Azóta nagyon sok mindenre használja a megtanult technikákat: jegyzetek készítésére, saját weboldalának illusztrálására, „de legfőképp a magam kedvére!”- zárta az élménybeszámolót Attila.
