„Mentális tai chi-nek” nevezi Wieland Veronika (Veró) azt a csoportdinamikai folyamatot, amikor „beleküldi” a feléje áramló energiát a táblába vagy akár a csoport felé, és ezzel segíti a konstruktív megoldáskeresést.
A csoportokkal dolgozó facilitátornak nagymértékű tudatosságra van szüksége, amely lehetővé teszi ezt a semleges, és magabiztos reagálást. Ezeknek az ismereteknek az átadása volt az egyik célja Verónak, amikor összeállította a január 29-én induló, specifikus 9 modulos akkreditált facilitátor képzést.
Veró munkája során arra a jelenségre lett figyelmes, hogy az irányok, döntések, megközelítések felvállalása a vezetők saját döntése, iránymutatása alapján történik, a munkavállalók pedig emiatt nem érzik sajátjuknak az utat, amelyen járnak.
„Magyarországon túlságosan népszerű lett a frontális megközelítés: frontálisan folyik az oktatás az iskolában, frontálisak a megbeszélések a munkahelyeken, és még a vezetés is frontális maradt az idők során”
– állítja a fejlesztő szakember. Ez a működés azonban még soha, senkiből nem hozta elő az újító szándékokat, gondolatokat.
Az is bebizonyosodott, hogy az irányok meghatározása közös erőfeszítéssel hatékonyabb, és ezt a működésmódot támogatja a facilitációs technika.
A különféle csoportokkal való foglalkozás során szükséges facilitátori kompetencia legfontosabb eleme a semleges szerep elsajátítása, ugyanis ha nem sikerül ebbe a szerepbe „beleállnunk”, akkor ezzel „elvágunk” mindent, amiért az adott esemény létrejött.
Meg kell teremteni azt a bizalmi légkört, amelyben a csoportot vezető facilitátor átruházza a felelősséget, lejjebb engedi a kontroll szintjét, és demokratizálja a szervezeten belüli hangulatot. „Ahhoz, hogy valaki facilitátorrá váljon, ezt a szerepet a legnehezebb magunkban megtalálni”
– véli a szakember. Éppen ezért az akkreditált facilitátor képzés első modulja, melynek időpontja 2015. január 28-29., kifejezetten erről, a facilitátori szerepről szól. Ennek kapcsán a tematikában nemcsak a facilitációs alapfogalmak, a csoportdinamikai folyamatok észlelése, a megengedő, de egyben irányt tartó, „keretező”, illetve a szervezeten belüli vezetői, HR szakértői, vagy önkéntes csoport vezetői, tréneri, csoportcoach-i, illetve akár az osztályfőnöki facilitációs szerepek összeegyeztetése szerepel; hanem még két, a csoportmunka vezetés során alapvető fontosságú tényezőről is szó kerül:ezek a reflexió módja, és az igényfelmérés.
Lehet, hogy a facilitációs technikák közül esetleg csak néhányat fognak majd használni végül a résztvevők, mégis érdemes a „szerszámosládánkat” ezekkel az újdonságokkal is telerakni. Ezek ugyanis egyszerűen alkalmazható formanyelvet adnak a bevonó, semleges, és ugyanakkor a célt szem előtt tartó, gondolatilag serkentő facilitátori szerep megvalósításához.
Ahhoz azonban, hogy egy szerepbe „beleállhasson valaki”, ismernie kell azt is, hogy milyen igénnyel hívták össze az adott fórumot. Látni kell pontosan, hogy mi a keret, amelybe a megbeszélésnek illeszkednie kell. Meg kell tudni, hogy milyen célból kerültek össze éppen ezek az emberek, és az eredménynek milyen felhasználási útvonala lesz.
„Ha nincs pontos igényfelmérésünk, akkor ezen elcsúszhat a semlegesség”
– állítja Veró. Mivel sokfajta tényező együttállásán múlik a facilitáció sikeressége, ezért nagyon fontos már az elején definiálni minden tényezőt. A semlegesség a siker záloga, mivel „a semleges nézőpont elősegíti a tiszta gondolkodást, a valódi részvételt, a bevonódást, és az eredmények rögzítését” – foglalta össze a facilitátor szakember ennek a nézőpontnak a fontosságát.
Objektívnak kell lenni, de ehhez még hihetetlen nagy éberség is szükséges, hogy ne vigye tévútra egy-egy hangadó a csoport, a workshop, vagy a konferencia mondanivalóját. Ehhez folyamatosan reflektálni kell a történésekre, és a jelenlévők reakcióira.
Veró azt a folyamatot „mentális tai chi-nek” nevezi, amikor az erős, pozitív vagy negatív energiákat „megforgatja, és például, ráküldi a táblára”.
Megkéri a résztvevőt, hogy listázza ki gondolatait, majd skálázza azokat. Vagy, „visszaküldi” a csoportnak, amikor például megkérdezi, hogy más is tapasztalta-e az adott jelenséget. De, a legváratlanabb helyzetet ebben az esetben az okozza, amikor magára a passzív, vagy aktív ellenállóra irányítja vissza az energiát. A „mentális tai chi” lényege, hogy a facilitátor szempontjából mindegy, hogy a dinamika negatív, vagy pozitív töltetű. A dinamika az, ami előre viheti a folyamatot. A facilitátornak azonban meg kell tanulnia, hogy a negatív energiák ne váljanak a saját Egójának részévé, hanem képes legyen minden pillanatban tisztán látni, hogy mi az ő, a résztvevők és a megbízó felelőssége.
Veró úgy látja, hogy
azokkal a csoportokkal a legnehezebb a munka, ahol a sok-sok negatív tapasztalat miatt minden fejlesztési eszközben, folyamatban csalódottak már a résztvevők. Ezért kiégetten, enerváltan ülnek le, és nem tudják, vagy nem akarják az energiájukat beletenni a közös tevékenységbe. Itt, náluk be kell bizonyítani, hogy most valós, általuk is irányítható szerepben vannak. Energiát kell „pumpálni” az együttlétbe.
Ez nyilván nem megy magától, de ezt a provokációt is megtanulhatja az, aki részt vesz a 9 modulos képzésen. A saját élményen keresztül ismerkedhet meg a módszerrel, a háttérrel, az alapelvekkel, keretekkel, lépésről-lépésre.
Amikor a szakirodalomban ismert, számtalan facilitációs eljárás között válogatott, akkor Verót az vezette, hogy olyan képzési elemeket válasszon, amelyeket majd a résztvevők jól tudnak konferencia, megbeszélések, illetve képzési, fejlesztési folyamatok során használni. A szereptudat mindegyik módszernél ugyanaz, csak a technika változik. Sőt, a facilitációs technikák elsajátítása során még a résztvevők olyan eszközzel is megismerkedhetnek, amelyet a munkájuk bármely szegmensébe beilleszthetnek. A vizuális facilitáció például önállóan, de kiegészítő technikaként egyaránt életképes.
Az akkreditált facilitátor képzés komplex, több cég együttműködési keretében jött létre, a moduljait más-más szakértő szervezetek tartják.
Veró a Wieland és Wieland Kft-én kívül 4 másik szervezet tudásanyagát gyúrta össze ebben a képzésben. A New Human Bridge Solutions Kft, az ICG Consulting, a Remarker és egy brit cég, a Change That Matters Ltd együttműködése segítette a képzés létrejöttét.
Az idehaza ismertebb eszközök, a World Café, az Open Space, és az Akciótanulás mellett ezek a cégek elhozták a még kevésbé közismert OPERA, Circle Way, és a Dinamikus facilitáció módszertanát is. A modulokról részletesebben további cikkekben, ill a kéthetente megjelenő WWieland Akadémia hírleveleiben számolunk be.
